INFORMÁCIÓK AZ ELŐZETES PANASZTÉTELRŐL

INFORMÁCIÓK AZ ELŐZETES PANASZTÉTELRŐL

A kevésbé veszélyes bűncselekmények esetében a Büntetőtörvényben előírták azt, hogy azokat nem kell büntetni abban az esetben, ha az áldozat nem kívánja és nem tesz panaszt a bűnügyi nyomozási szervnél.

Például: az ütés és egyéb erőszak (Btk. 193 cikk); Fenyegetés (Btk. 206 cikk); Zaklatás (Btk. 208. cikk); Nem súlyos formájú nemi erőszak (Btk. 218. cikk 1. és 2. bekezdés); Nem súlyos formájú szexuális agresszió (Btk. 219. cikk); Családtagok közötti lopás (Btk. 231 cikk); Rongálás (Btk. 253. cikk).

Abban az esetben, ha a rendőrség bizonyos bűncselekményeket észlel és megállapítja, hogy az illető tettekre az áldozat részéről panasztételre van szükség, megkérdezik az áldozatot, hogy akar-e panaszt benyújtani. Amennyiben az áldozat akar panaszt benyújtani, a bűnügyi nyomozó szervek folytatják a kivizsgálást, ha pedig az áldozat nem akar panaszt benyújtani, akkor a tetteket nem büntetik, az ügy irattárba kerül.

A panasz meg kell feleljen egy adott formának és azt határidőben be kell nyújtani.

Az előzetes panaszt a bűnügyi nyomozási szervhez vagy az ügyészhez csak az áldozat maga nyújthatja be vagy felhatalmazott révén (különleges felhatalmazás kell legyen, amelyet a panaszhoz csatolva őriznek meg). Ha a panasz írásban történik, azt alá kell írja az áldozat vagy az általa felhatalmazott személy.

Szóban is lehet panaszt tenni, annak tartalmát pedig jegyzőkönyvbe foglalja az, aki átveszi.

A panaszt elektronikus formában, azaz e-mail-en is el lehet küldeni, de csak abban az esetben, ha azt elektronikus aláírással látják el.

Információk, amelyeket a PANASZNAK tartalmaznia kell: családi- és utónév, személyi azonosító szám, a panasztevő minősége és lakóhelye, a panasz tárgyát képező tett leírása, a tettes és a bizonyítékok megjelölése.

Az előzetes panaszt 3 hónapos határidőn belül elő kell terjeszteni attól a naptól számítva, amikor a sértett személy értesült a tett elkövetéséről. „Ha a sértett személy kiskorú vagy képtelen személy, a 3 hónapos időszakot attól a naptól számítják, amikor az illető személy törvényes képviselője tudomására jutott a tett elkövetése.”

Az előzetes panaszt vissza lehet vonni a jogerős határozat kihirdetéséig. Ezt a helyzetet csak azokra a bűncselekményekre alkalmazzák, amelyek esetében a bűnügyi eljárás elindítása előzetes panasztétel feltételéhez kötött, azaz a fent említett kevésbé veszélyes bűncselekményekre. Az előzetes panaszt az a személy vonhatja vissza, aki benyújtotta, vagyis az áldozat vagy annak törvényes képviselője, abban az esetben, ha egy olyan személyről van szó, aki cselekvésképtelen, és annak a következő a hatása: eltöröli a bűncselekmény elkövetőjének a büntetőjogi felelősségét, azaz az illetőt nem büntetik meg.